• Újjászületik az egykori lóvasút-végállomás épülete
  • Díjazták a legjobb normafai pavilonterveket
  • Elkészült a Normafa rehabilitációjának első üteme
  • Együttműködési megállapodás a BKK-val
  • Új irányjelző táblák a Normafánál

Idén elkészülhet a Jánoshegyi úti futópálya

HÍREK, AKTUALITÁSOK, ESEMÉNYEK

Idén elkészülhet a Jánoshegyi úti futópálya

Még ebben az évben megújulhat a Jánoshegyi út a Normafa és a Libegő felső végállomása közötti szakaszon, ahol egy korszerű futópályát is kialakítanának – hangzott el azon a megbeszélésen, amelyen az önkormányzat munkatársai a zöldszervezetek képviselőit tájékoztatták a Normafa rehabilitációjához kapcsolódó idei kivitelezési feladatokról, valamint az új rendezési tervjavaslatról. 

„Több olyan lehetőségről, amiket a Normafa-törvény kinyitott, az önkormányzat lemond a népszavazás, az előrehaladt tervezés, illetve a civilekkel folytatott egyeztetések tapasztalatai alapján” – vezette fel Pokorni Zoltán a zöldszervezetek – a Normafa Természetesen civil koalíció, a Budakörnyéki Natúrparkért Egyesület és a WWF Magyarország képviselőivel folytatott szakmai egyeztetést. A polgármester elmondta: kérni fogják a Parlamenttől, hogy a Normafa-törvény hatálya alá eső ingatlanokon vegyen vissza a beépítési százalékokból, ugyanakkor azt is kezdeményezik, hogy néhány területet, például a Budakeszi irányába tartó déli lejtőt – ahol egyes kiszolgáló funkciók jól elhelyezhetőek lennének, és ezáltal tehermentesíthető lenne a hegygerinc – még vonják be a rehabilitációs programba.

Az önkormányzat által készíttetett szabályozási terv részleteit Szabó-Kalmár Éva, a Városrendezési és Főépítészi Iroda vezetője mutatta be a tanácskozáson. Az irodavezető tájékoztatása szerint a Normafa-törvény lehetőséget biztosítana egyes ingatlanok nagyobb százalékban történő beépítésére, időközben azonban világossá vált, hogy a jogszabály által megteremtett beépítési lehetőségek túlnyomó részére nincs szükség, hiszen a kiszolgáló funkcióknak a meglévő, beépített ingatlanokon, jórészt felújítandó műemléképületekben kívánnak helyet biztosítani. Ezért döntöttek úgy, hogy a Normafa területére olyan rendezési tervet dolgoznak ki, amely például a kis mértékben beépített ingatlanok esetében a törvénybe foglalt, összesen mintegy 15 ezer négyzetméternyi beépítési lehetőséget 90%-kal, több mint 13 ezer négyzetméterrel csökkenti.

Szabó-Kalmár Éva arról számolt be, hogy a közjóléti erdő besorolású ingatlanokon 0%-ra csökkentenék a beépíthetőség mértékékét, amely az országos településrendezési és építési követelmények, azaz az OTÉK szerint maximálisan 5% lehetne. A Harangvölgyben – mivel természetvédelmi okok miatt nem fog innen felvonó indulni – az érintett telkeken megszűntetnék a többletbeépítés lehetőségét. Az Istenszeme-fogadó, valamint a Zerkovitz-major bővítésétől szintén eltekintenek – itt a meglévő műemléképületekhez keresnének megfelelő funkciót –, míg a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény számára kijelölt zugligeti Lóvasút-végállomás esetében minimálisra csökkenne a bővítés lehetősége. A Világ Királynője Engesztelő Mozgalom által kezdeményezett Anna-réti kápolna lehetséges méretét a törvénybe foglalt 500 négyzetméterről legfeljebb 150 négyzetméterre kívánják visszavenni – ám ennek a kis kápolnának a megvalósítása is csak a katolikus egyház döntése esetén indulhatna el.

Váczi János alpolgármestertől megtudhattuk, hogy március 1-jével a kerület átvette a fővárostól a Jánoshegyi út fenntartását, így várhatóan már idén megkezdődhet az útvonal átépítése a Normafa és a Libegő felső végállomása között. Az aszfaltozott útpálya szélességét csökkenteni fogják, ezt a felületet ugyanis nem a szigorúan korlátozott autóforgalom, hanem a gyalogosok és kerékpárosok igényeihez fogják igazítani. A mai útszélességen belül maradva és az erdő szélét érintetlenül hagyva, a megújuló „úttest” résztől egy keskeny zöldsávval elválasztott futópályát alakítanak ki. Az elválasztó zöldsávba korszerű, mozgásérzékelővel ellátott közvilágítási lámpákat is kihelyeznek az esti órákban futók biztonsága érdekében.

Az alpolgármester elmondta, hogy a futópálya-felület kialakításához kétféle anyagot vizsgáltak. Az egyik a mulcs, azaz a fenyőkéreg, amelynek előnye a természetesség, hátránya viszont, hogy intenzív használat mellett rendszeresen pótolni kell, a lemosódás és összetömörödés a lejtősebb részeknél problémát jelenthet, illetve a takarítása is körülményes és költséges. Másik megoldásként a sportpályákon rendszeresen alkalmazott strapabíró, rugalmas és jó vízáteresztő képességű rekortán merült fel – a tervezők a várható nagy igénybevétel miatt inkább ez utóbbi anyag alkalmazását javasolták, hiszen a Margitsziget után a Normafa az egyik legnépszerűbb hely a futók körében.

Mivel zöldterületet nem érint a futóút kialakítása, és kifejezetten azon az aszfaltos területen futna, ahol jelenleg autóforgalom is előfordul, a rekortán alkalmazását a civil szervezetek képviselői is elfogadhatónak tartják, a javaslatot támogatták. Weiperth András, a Budakörnyéki Natúrparkért Egyesület munkatársa – aki maga is rendszeresen fut a Normafánál – egyetértett azzal, hogy a Jánoshegyi út mentén érdemes a könnyen karbantartható sportburkolatot választani; Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi szakértője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a savas kémhatású fenyőkéreg nagy mennyiségben történő felhasználása kedvezőtlenül befolyásolhatná a talaj összetételét.

A téli síelés és sífutás gyakorlásához szükséges infrastruktúra újjáépítése az előkészítő munka időigényessége miatt idén valószínűleg nem indul el, a zöldszervezetek képviselői azonban kérték, hogy az önkormányzat által javasolt szakértői bizottságot – amelyet eredetileg az üzemeltetési tapasztalatok vizsgálatára terveztek létrehozni – mielőbb állítsák fel, így ugyanis még a tervezés folyamatában meg tudják fogalmazni a természet védelme érdekében szükséges szakmai tanácsaikat. Pokorni Zoltán polgármester jelezte: semmi akadálya sincs annak, hogy minél hamarabb létrehozzák a környezetvédelmi szakemberekből álló testületet.