• Újjászületik az egykori lóvasút-végállomás épülete
  • Díjazták a legjobb normafai pavilonterveket
  • Elkészült a Normafa rehabilitációjának első üteme
  • Együttműködési megállapodás a BKK-val
  • Új irányjelző táblák a Normafánál

Bemutatták a Normafa hatástanulmányt

HÍREK, AKTUALITÁSOK, ESEMÉNYEK

Bemutatták a Normafa hatástanulmányt

Pokorni Zoltán, a Hegyvidék polgármestere és Musicz László környezet- és természetvédelmi szakértő, a hatásvizsgálatok projektvezetője sajtótájékoztató keretében mutatták be a Normafa rehabilitációját előkészítő Natura 2000-es hatásbecslés eredményeit, javaslatait.

Az Országgyűlés 2013. szeptember végén törvényt alkotott a Normafa területének rehabilitációjával kapcsolatban, és a 350 hektáros terület rendezését a Hegyvidéki Önkormányzatra bízta. Ezt követően az önkormányzat az elmúlt másfél évben igyekezett meghallgatni minél több érdekelt és érintett felet, folyamatosan egyeztetett civil szervezetekkel, azért, hogy velük közösen találja meg a Normafa rendbetételének legjobb és leginkább támogatott módját.


 
Miután természetvédelmi területről van szó, az önkormányzat elindított egy független, közel két vegetációs cikluson átívelő Natura 2000-es hatásvizsgálatot, amely arra ad választ, hogy az Európai Unió rendkívül szigorú környezetvédelmi szabályozásával összhangban mi valósítható meg a területen.

Pokorni Zoltán, a Hegyvidék polgármestere elmondta, hogy a mai sajtótájékoztató ennek, a Normafa környéken élő növény- és állatvilágot vizsgáló szakértői munkának a bemutatásáról, ismertetéséről szól. A polgármester hangsúlyozta, hogy a most bemutatásra kerülő Natura 2000-es hatásvizsgálat nem az önkormányzat konkrét, a Normafa fejlesztését célzó terveit tartalmazza, hanem a Normafa törvényben megfogalmazott lehetőségeket vizsgálja abból a szempontból, hogy milyen hatással bírnának a környezetre a különböző elemei.

Bár az anyag lehetőségként több fejlesztési elképzelést is megvizsgál – mint például hosszú, új szakaszokkal bővülő, ülőlifttel kiszolgált, egészen a Harang-völgyig leérő sípálya építése –, azonban az elmúlt másfél év egyeztetései és a vizsgálat eredményei az ilyen jellegű túlzó, a környezet károsítását valószínűsítő elképzeléseket nem támogatták, így ezek kikerültek a tervekből. De az is eldőlt, hogy új sportcentrumra, nagy kiterjedésű új építésű épületekre vagy létesítményre sincs szükség, megépítésüket az önkormányzat nem támogatja.


 
Pokorni Zoltán elmondta, hogy a Normafa és környéke páratlan természeti kincs, amely sajnos az elmúlt évtizedekben méltatlanul elhanyagolt, rendezetlen területté vált, ezért a rehabilitációja mindenképpen szükséges. Számos olyan folyamat indult el, illetve zajlott, amelyek igazolhatóan károsították a környezetet, illetve bosszúságot okoztak a területre látogatóknak. Problémaként említette például a hiányos infrastruktúrát (csomagmegőrző, szemetesek, illemhelyek, stb.), a terület nagy környezeti terhelését (illegális tűzrakóhelyek, downhillesek, szemetelés, természetvédelmi területen parkolás, a korábbi évek nem megfelelő kaszálásának károsító hatásai, becserjésedés).

Musicz László, a Natura 2000-es hatásvizsgálat projektvezetője kiemelte, hogy a Normafa rehabilitációjának szükségességét az olyan körülmények is különösen fontossá teszik, mint például a Magyarországon csak itt élő csíkos boglárka rendkívül aggasztó természetvédelmi helyzete. Ez a fokozottan védett lepkefaj olyan drasztikusan megfogyatkozott a 2000-es évek során a Normafa környékének ökológiai változásai (pl. általános szárazodás, éghajlati változások, gyepek elcserjésedése, helytelen illetve rendszertelen kaszálási gyakorlat) következtében, hogy a faj gyakorlatilag a kipusztulás szélére sodródott. Mind 2013-ban, mind 2014-ben alig néhány példányra zsugorodott az állományuk. Gyakorlatilag a Normafa-projekt lehet az, ami a 24. órában megmentheti a fajt, amennyiben sikerül a Harang-völgy és a Normafa-lejtő gyepterületeinek rehabilitációját és egy helyes kezelési gyakorlatot elindítani. A Normafa környékére ma jellemző konfliktusok jelentős része felszámolható a rehabilitáció révén egy szabályozott és jól átgondolt területhasználat segítségével, azonban a Natura 2000-es vizsgálat sem támogat túlzó, a Normafa környezetébe jelentősen beavatkozó fejlesztési terveket.

Ezt követően Pokorni Zoltán ismertette, hogy a vizsgálati eredmények alapján mit lát megvalósíthatónak a Normafa területén. Az önkormányzat szeretné a pusztulófélben levő, műemlékvédelem alatt álló épületeket rendbe hozni, felújítani, új funkciókkal megtölteni. Ilyen terv például a Lóvasút és a „Normafa kapu” (Eötvös út 48. sz. alatti épület) helyreállítása, amely a Normafa alsó, illetve felső kapuja vagy fogadóépülete lehetne. Fontos feladat a Fácános területén levő omladozó ingatlanok rendezése, itt természetvédelmi-oktatási központ létrehozását tervezik. Kiemelt feladat továbbá a közlekedés szabályozása. A parkolás rendezése mellett megfontolandó az Eötvös út – Konkoly-Thege úti kanyar forgalomszabályozása, például a forgalom Távcső utca felé történő átterelése az utca kiépítésével. Ez esetben a jelenlegi buszforduló területe közösségi térként működhetne. Szerepel a tervek között a Libegő felső végállomásának rendbetétele, előtte levő beton területnek egy részének elbontása, zöld felületté alakítása.

A Hegyvidék polgármestere szerint a János-hegyi út felújításra szorul, itt a közvilágítást intelligens, mozgásérzékelő lámpatestek kihelyezésével lehet megoldani, illetve az aszfaltút mellett megfelelő útvonalat kell kijelölni a futók, sífutók, túrázók, kerékpározók, valamint a sétálók, illetve a kutyasétáltatók számára. A sporthoz, egyesületekhez, szövetségekhez kapcsolódó funkciókat érdemes lenne áthelyezni a Budai Sport Hotel épületébe, a régi, erdőben levő, elavult fabódék megszüntetése mellett meg kell vizsgálni például a régi átjátszó tornyokhoz kapcsolódó beton alépítmények elbontását, miután ma már modernebb, és a környezetet kevésbé elcsúfító megoldások is léteznek.

A rengeteg látogató általi erős környezeti terhelést a többirányú megközelíthetőséggel és a funkciók széthúzásával lehetne enyhíteni. Javaslatként felmerült a Normafától lejjebb fekvő területeken kisebb parkolók létrehozása, a tömegközlekedés fejlesztése (például a fogaskerekű vasút útvonalának meghosszabbítása, elektromos buszok üzembe állítása), valamint alternatív útvonalakat lehetne kijelölni például a Hármashatár-hegy felé.

Pokorni Zoltán kiemelte, hogy bár korábban voltak nagyszabású elképzelések a sízést támogatók részéről, a Natura 2000-es hatásvizsgálat eredményei és a civilekkel folytatott egyeztetések alapján a síelési lehetőségek fejlesztése csak korlátozottan valósítható meg; ezért az önkormányzat nem tervezi a régi, hosszabb sípályák teljes visszaállítását. Reálisnak tartja viszont, hogy helyreállítsa a Kis-Norma lejtőn a Mátyás király útig érő, hajdani sípályát. E mellett kifejezetten szükséges a szánkózók és a síelők elkülönítése a mostani havas napokra jellemző káosz és az abból eredő balesetek visszaszorítása érdekében. A rehabilitációnak a síelést érintő részét a megvalósulás után egy környezetvédelmi szakemberekből álló bizottság folyamatosan és kiemelten figyelni fogja.


 
Fontosnak tartja a megfelelő infrastruktúra kialakítását a meglévő épületek új funkciókkal való bővítésével, átalakításával: szükséges csomagmegőrző, öltöző, valamint kulturált illemhelyek és biztonságos, környezetkímélő, ellenőrzött tűzrakóhelyek kialakítása.

Végül, de nem utolsósorban Pokorni Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy a terület közbiztonsága jelenleg nem jó. Sokan csak fél vagy egy órára mennek fel munka után a Normafához például sétálni vagy kocogni. Ilyenkor gondot jelent az átöltözés, az értéktárgyak biztonságos elhelyezése. Sajnos a fenti parkolóban rendszeres a gépkocsifeltörés, de alkonyatkor, sötétedéskor a látogatók nemcsak autójukat, hanem magukat sem érzik teljes biztonságban. Ezért a fontosabb csomópontokon (parkoló, csomagmegőrző, öltöző, stb.) térfigyelő kamerákat tervez az önkormányzat telepíteni. A közbiztonságot az is nagyban javítaná, ha az új funkciókhoz kapcsolódóan folyamatos felügyeleti jelenlét lenne biztosítva a területen. Ezt a területet ismerő rendészek, parkőrök és polgárőrök segítségével fogja tudni biztosítani az önkormányzat.


 
A polgármester végezetül elmondta, hogy az előkészítő munka tovább folytatódik, a következő állomás a Natura 2000-es hatásvizsgálat és a civil egyeztetések alapján készülő megvalósíthatósági tanulmány, amely néhány hét múlva mutatnak be a nagyközönségnek. Így, a konkrét tervek megismerése után kerülhet sor a helyi népszavazásra tavasszal.